Mit gondol Kocsis Máté a svédek NATO-csatlakozásáról? Mi is valójában a mentelmi jog? Interjú Panyi Miklóssal, magyar vállalkozások helyzete és Gianni Annoni az etikettről – itt a Mandiner hetilap!
Nemzeti érdek a külföldi befolyásszerzési kísérletek megfékezése – mondja Kocsis Máté. Tényleg összeveszett a kormány és a Fidesz-frakció a témában? Hogyan változik a pártfinanszírozási szabályozás? Miért nem támadják erősebben Putyint? Ezen a héten címlapos interjút olvashatnak lapunkban a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetőjével.
Vezércikkünkben, az Első karakterben Szalai Zoltán főszerkesztőnk írja: „A Twitteren élő woke-aktivisták néhány óra alatt darabokra tudják szedni a másként gondolkodókat, s rövid úton csatlakozik hozzájuk a fősodratú média”
Közélet
Egymást érik mostanság a politikusok mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló ügyek. Mi is ez a jogintézmény, kit illet meg, és miért? Közélet rovatunk összeállításában bemutatjuk, ahogyan azt is, milyen mentelmi ügyek vannak napirenden a parlamentben.
A magyar kormány az egyetlen Európában, amely a realista álláspontot képviseli a háború kapcsán – véli Panyi Miklós. Lemondott-e a Fidesz Budapestről? Miért nem sikerült még megegyezni az uniós forrásokról? Interjút olvashatnak a Miniszterelnökség újonnan kinevezett miniszterhelyettesével.
Lánczi András a tanult műveletlenségről írt véleménycikkében, Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója pedig hangsúlyozza: „ahogy a világunk egyre nagyobb bajba jut, egyre többen ismerik fel, hogy a baloldal tévútra vezette őket” .
Külhon & Külföld
A román szurkolók által Sepsiben szétvert mosdó csupán a jéghegy csúcsa: külhon rovatunkban a késelésektől az ostoba feliratokig megnéztük, hogyan alakult a futballnacionalizmus az erdélyi végeken, ahol az is magyar, aki nem az.
Külföld rovatunkban a háborúk utáni Szíriáról és Irakról olvashatnak.
„A francia kormánynak alkotmányos joga van áterőltetni akár kisebbségből is egy-egy javaslatot – az elégedetlenség azonban tovább forrong” – írja véleménycikkében Leimeiszter Barnabás.
Makronóm & Sport
A mostani kamatkörnyezetben tisztán piaci alapon gyakorlatilag kigazdálkodhatatlan a vállalkozások finanszírozása. Az államilag támogatott forrásoknak köszönhetően azonban Magyarországon 2021-hez képest tovább javult a külső forrásbevonás lehetősége – a részletekről makronóm rovatunkban írtunk.
Kassai Viktor 2022. február 1-jétől az orosz után a bolgár futballbírók szakmai vezetését látja el. A közelmúltban Szófiában lezajlott játékvezetői továbbképzésen kaptuk mikrofonvégre, hogy szakmai kihívásokról és a hazatérés lehetőségéről is kérdezzük az utóbbi idők legjobb magyar játékvezetőjét.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
Böszörményi Nagy Gergely ezen a héten Nicholas Spencer: Magisteria – The Entangled Histories of Science and Religion című könyvét ajánlja.
„Szövetségre kell lépnie nemcsak a katolikus egyházfőnek és hazánknak, de minden hívő vagy kereső embernek, minden életigenlő európai polgárnak”– írja Máthé Zsusza jegyzetében.
Áttöréserejű eredmények születtek az ősi magyarok kutatásaiban az utóbbi években – de hogyan hatott a feltárásokra az eleink nyomai fölött is dübörgő orosz–ukrán háború? Türk Attila régészt kérdeztük történelem kisrovatunkban.
Gasztró rovatunkban Gianni Annoni írt az örök érvényű etikettről.
Tanulnak egymástól, egymásról. Összeadják a kreatív energiájukat, és létrehoznak valami újat, előremutatót, hosszú távon is kitartót. Az Art-ravaló szocioművészeti program ötödik éve segíti azokat a fiatal felnőtteket, akik családi-társadalmi védőháló nélkül kénytelenek boldogulni az életben – riportunkat élet rovatunkban találják.
A héten a Csonytváry kiállítást ajánljuk, a tárcát Hegyi Zoltán írta.
„Magyarország, Szlovénia és Ausztria határvidékén sokfelé érezzük úgy, hogy lemegyünk a térképről. És ez jó érzés. Távol Budapest (Bécs, Brüsszel satöbbi) valóságától itt saját történelmüket, történeteiket élő közösségeket találunk” – írja a lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Rajcsányi Gellért.
Megvan, mikor tárgyalja az Európai Parlament Jogi Bizottsága a TISZA-vezér és Ilaria Salis mentelmi ügyét. Kiderült továbbá, kik lesznek a liberális pártelnök és az antifa aktivista ügyének előadói.
Bassár el-Aszad Moszkvába menekült, rendszere összeomlott. Szíria új, iszlamista vezetője azt ígéri a Nyugatnak, hogy megváltozott, és stabilitást hoz az országnak.
Nem csupán a Közel-Keleten használták sokan a szegény ember kokainját.
A Fidesz frakcióvezetője a távozó amerikai nagykövetet egy „bosszúálló, kisstílű fazonnak” tartja.
Az Aszad-rezsim bukása után globális hajsza kezdődik a diktátor több milliárd dolláros vagyona után. A siker esélye kevés, Aszad emberei hosszú éveken át túl jól és rafináltan dolgoztak a B terven, amit most élesíteni kellett.
A szíriai események mindent megváltoztattak.
Az ukrán elnök nem is Oroszországnak akart ártani elsősorban.
Értjük mi, hogy ezzel próbálják hitelteleníteni a kormányt, viszont nem biztos, hogy a magyarok számára mérvadó, mit mond egy bukott nagykövet és annak leköszönő kormánya.
